Interjú Gerald Home-mal

Kérem, meséljen a gyermekkoráról és A Jedi visszatérben való szereplését megelőző pályafutásáról!

Az észak-írországi Belfastban születtem, 1950. október 18-án, és itt nőttem fel. Tizenhat éves koromban az egész családunk Ausztráliába emigrált. Jelenleg Londonban élek, a családom még mindig Ausztráliában.
Középiskolai tanulmányaimat Ausztráliában fejeztem be, majd egyetemre mentem. Ezt követően három éven keresztül voltam tanár: franciát, németet, spanyolt és angolt oktattam.
Egyetem közben kezdtem színészkedni, és elhatároztam, hogy ezzel szeretnék foglalkozni főállásban - azonban nem tudtam, miként válhatna színész belőlem. Ezért - közben tanítottam - elkezdtem színjátszó osztályokat elvállalni, ezáltal számos színésszel és rendezővel találkoztam, illetve kaptam néhány szerepet is. Ám rájöttem, hogy szükségem lesz szakmai képzésre is. Egy rendező, akivel Ausztráliában találkoztam, egy londoni drámaiskolát ajánlott nekem. Abban az időben színházi színész szerettem volna lenni, London pedig olyan hely, ahol ezt az ambíciót megvalósíthatod. Kapcsolatba léptem az iskolával és Ausztráliából átjöttem meghallgatásra. Szerencsére felvettek, így 1976-ban drámaiskolába mentem. Azóta élek Londonban.
Az egyik némajátékot oktató tanárnőm saját pantomim színtársulatot alakított, és amikor otthagytam az iskolát, megkért, hogy legyek én is csoportja tagja. Ez csak a nevében volt némajáték-társulat, valójában sokkalta inkább illett rá a drámacsoport elnevezés - azt leszámítva, hogy nem használhattuk a hangunkat, csak a testünket. Ebben a műfajban mindannyian jók voltunk - anélkül, hogy meg kellett volna szólalnunk.
Készítettünk egy showműsort Prufrock néven, amellyel körbejártuk Nagy-Britanniát és Franciaországot. Utunk során számos pantomimművésszel találkoztunk, többek közt a némajáték tanár és rendező Desmond Jonesszal is, akiről a későbbiekben lesz még szó.
A pantomimtársulat lassan feloszlott, ahogy mindannyian jobb, nyereségesebb állásokat kaptunk: nekem számtalan színházi munkám volt, mint például az egy éven keresztül Londonban játszott szerepem a "Csak semmi szex - mi britek vagyunk!" (No sex please - We're British!) című komédiában.

Nem volt olyan különleges film vagy könyv, ami efféle hatással lett volna rám, de imádtam és csodáltam az idősebb brit színészek - például Laurence Olivier - produkcióit. Élveztem, hogy egyszerre voltak képesek "kis" játékra a kamerák előtt, ugyanakkor meg tudtak tölteni nagy színházakat a hangjukkal és a "nagy" játékukkal.

A pantomimtársulat után néhány évvel - egészen pontosan 1982-ben - a korábban említett Desmond Jones felhívott. Azt mondta, a Lucasfilm arra kérte, gyűjtsön össze próbajátékra egy csoportot, akiknek a következő Csillagok háborúja-filmben, A Jedi bosszújában (a film eredeti címe, amit néhány héttel a premier előtt változtatott meg Lucas - a szerk.) szántak szerepet. Azt szerették volna, hogy én és a társaim - akiknek a szavak nélküli pantomim színjátszásban volt rutinunk - maszkírozott lényeket keltsünk életre, akiknek Jabba környezetében lenne szerepük. Miután a lények nem beszéltek, kénytelenek voltunk kizárólag a testünkkel játszani. Ez volt minden, amit mondtak.
Természetesen mindannyian izgatottak voltunk, hiszen láttuk a IV. és V. részt, és tudtuk, hogy a VI. rész is minden valószínűség szerint bombasiker lesz világszerte.
Szerencsésen lezajlott a meghallgatás és megkaptam Squid ("Tintahal" - a szerk.) szerepét; kezdetben nem igazán volt megfelelő neve - néha Tintahal Arcúnak, máskor Tintahalfejnek, de volt olyan, amikor egyszerűen csak Tintahalacskának hívtuk.

Azt mondták, hogy a karaktereinknek sokféle jellegzetessége lesz. Sajnos, ez nem vált valóra: mikor mindannyian a forgatáson voltunk - rajtunk kívül további szereplők, statiszták, a stáb és az összes technikus -, a kilenc pantomimos elveszett a tömegben. Ez nagy csalódás volt mindannyiunknak, mivel azt hittük, hogy fontosabb szerepünk lesz.
Engem elsősorban azért fizettek, hogy eljátsszam Tintahalfej szerepét. Azonban azt is említették, hogy egy Mon Calamarit is megformálhatok, miután végeztem Tintahal Fej jeleneteivel. A forgatókönyv Mon Calamari-s részein akkor még dolgoztak.
Mi Phil Tippett csapatának tagjai voltunk - azokkal a színészekkel, akik bábjátékosként (Puppeteers - a szerk.) szerepelnek a film stáblistáján. Még manapság is meglep, milyen sok néző nincs tisztában azzal, hogy a pantomimszínészek és a bábjátékosok mennyire szorosan dolgoznak együtt - néhány bábjátékos például Mon Calamarit és disznó kinézetű őrt (gamorraiak - a szerk.) játszott. Mindenki ismert mindenkit és egymással elvegyülve működtünk közre a forgatáson.
Mielőtt elkezdtünk dolgozni a filmen, már ismertem néhány kollégát, másokat pedig pantomimos showkban láttam - így alakulhatott ki családi érzés a mi kis csoportunkban. Phil Tippett és csapata pedig kiválóan gondoskodott rólunk. Fiatal színészként - akinek nagy volt a tapasztalata a színházi játék terén, ellentétben a filmszínészi rutintalansággal - nagyon jó érzés volt a körülöttünk lévő társaság szárnyai alá kerülnöm. Csapatként dolgoztunk és mindannyian készek voltunk segíteni, ha szükség volt rá.
Egy film vagy tévéműsor forgatásán a színész többnyire a helyén marad a jelenetek felvétele közötti szünetekben, ebből adódóan csak a közelében lévő emberekkel kommunikál. A Jedi visszatér forgatásakor gyakran Claire "Kövér táncos" Davenport volt mellettem, akivel sokat beszéltem és alaposan megismertük egymást. Nagyon megkedveltem. Néha szomorú volt, mert - mint azt nekem elmondta - csúnyának érezte magát a jelmezének és a sminkjének köszönhetően, ezért a tudásom legjavát kellett nyújtanom, hogy meggyőzzem, nagyszerűen néz ki. A jelenetek között elég sokat beszéltem Jeremy Bullochkal is. Mark Hamill szintén nagyon barátságosnak bizonyult.

Mint már említettem, Tintahalfej karakterének megformálásért fizettek, de eljátszhattam egy Mon Calamari-i szerepét is, miután a Tintahalfej-féle Jabba-jelenetek rögzítése befejeződött.
A forgatáson volt egy Stuart Giff nevű srác, aki Phil Tippett csapatának tagja volt és gondoskodott rólunk. A stáblistán összekapcsoló főmérnökként (Chief Articulation Engineer) szerepel a neve. Ez azt jelenti, hogy a különböző lények (például Jabba és Salacious Crumb) működésének összehangolásán dolgozott.
Elég jól megismertem Stuartot, sokat beszélgettünk a forgatáson a felvételek között. Ezért tudta, hogy én színész vagyok, akinek nagyon sok színházi szerepe volt. Londonban játszottam egy évet röviddel A Jedi visszatér munkájának elkezdése előtt.
Miután végeztünk Jabba jeleneteivel, átmentünk a lázadó irányítóterme, illetve a híd díszleteihez. A Jabbás jeleneteket körülbelül három hétig vették fel, ezzel szemben a Mon Calamari-s, lázadós jeleneteket villámgyorsan - mindössze néhány nap alatt.
A Mon Calamari-s jelenetek felvételének egyik napján Stuart részt vett egy produkciós értekezleten George Lucas, Richard Marquand és más, a produkció készítésében fontos szerepet játszó személyek társaságában, amikor elhangzott, hogy szeretnének kipróbálni egy kísérletet - néhány extra jelenetet akartak leforgatni egy beszélő Mon Calamari-i tiszttel, aki Ackbar admirálisnak segédkezne.
A problémát az jelentette, hogy időre lett volna szükség, míg meghallgatják a szerepre jelentkező színészeket, ám Stuart elmondta nekik, hogy van egy színész a forgatáson, aki meg tudja tanulni és elmondani az ominózus mondatokat. Így eldöntötték, hogy nekem adják a szerepet. Aznap éjjel két oldalnyi megtanulandó forgatókönyvvel mentem haza!
Ezeket a jeleneteket az elkövetkezendő néhány napban vettük fel, de - hogy őszinte legyek - sohasem gondoltam, hogy benne maradnak a kész filmben. Miért? Mert a szám - vagy inkább a figura szája - nem “beszélt” érthetően, emiatt nem volt lehetséges, hogy realisztikusan tudjam mozgatni. Úgy nézett ki, mintha a szavak az én számból jöttek volna.
Ezért nem lepődtem meg, amikor a következő évben láttam a filmet és ráébredtem, hogy a jelenetemet kivágták. Így is sokat voltam a filmben Mon Calamari-i tisztként, de az elkészült filmben lévő dialógus különbözött attól, amit a forgatás során rögzített jelenetekben mondtunk.
Nagyon meglepett, hogy amikor elkezdtem rajongói találkozókra járni, nem túl sok ember tudott a kivágott jeleneteimről - vagy nem látták a forgatókönyv rám vonatkozó részét -, ezért boldog vagyok, hogy megoszthatom ezeket az információkat veletek is, hogy még több rajongó ismerje meg a részleteket.

A forgatáson a hangulat mindig nagyon nyugodt volt: Richard Marquand elég csendes rendező volt, aki sohasem stresszes, az összes technikai hiba ellenére sem, amikkel meg kellett birkóznia - mint például Jabba szemének és szájának megfelelő működésre bírása. Ezért boldogan dolgoztunk a filmen.
Imádtam Tintahalfejet játszani. Annak ellenére mondom ezt, hogy nagyon sok dolgot kivágtak a végleges változatból. Volt egy nagyon mulatságos pillanat is Tintahalfejként, ami most szórakoztató, de akkor nem volt az: az egyik nap arra gondoltam, hogy a szemüvegemet viselnem kellene a maszk alatt... Természetesen ez katasztrofális ötlet volt, mivel a lencsék nagyon hamar bepárásodtak, a homály hamarosan olyan sűrűvé vált, hogy az égvilágon semmit sem láttam! S mivel nem fértem hozzá a szemüveghez, hogy levegyem - mert a maszk alatt voltak -, ezért azt kellett színlelnem, hogy látok. Csak reménykedni tudtam, hogy nem esek bele a Rancor-verembe, aminek a teteje akkor éppen nyitva volt!
George Lucas nagyon sok háborús jelenetet maga rendezett. Hogy miért? Mert ezek közül a jelenetek közül nagyon sokat kék háttér előtt vettek fel - s csak George tudta, hogy a dolgok éppen melyik kékkel fedett részhez illeszkednek. Lucast nagyon udvarias, nyugodt rendezőnek ismerem meg.

Biztos vagyok benne, hogy A Jedi visszatér-beli szerepem referenciája segített eljutni különböző maghallgatásokra. Ráadásul ez vezetett addig, hogy a londoni Királyi Operaházban néhány maszkírozott szerepet játszhattam egy operában. Nem, nem énekeltem! Pantomimszínész voltam, és például a Halált, valamint a Szerelmet formáltam meg.
A Jedi visszatér óta nem szerepeltem túl sok maszkírozott szerepben. A pantomimjáték nem különösebben érdekel már; ami igazán foglalkoztat, az a színjátszás - szavakkal, vagy azok nélkül.

Nem, attól tartok: nem is hallottam róluk mostanáig. Amióta rátaláltam a rajongói találkozók világára egy rövid ideje, a Lucasfilm nagyon segítőkész és engedélyezte, hogy a két szerepemmel kapcsolatosan néhány kiváló fotóhoz hozzájuthassak. Különösképp Steve Sansweet (a Lucasfilm rajongói kapcsolatokért felelős munkatársa - a szerk.) segített sokat, és időközben a barátommá vált.

Meg kell, hogy mondjam, a klasszikus trilógiát részesítem előnyben. Színész vagyok és szeretem nézni a színjátszást - legyen az jó vagy rossz. A számítógépes grafika hidegen hagy. El kell ismerni, nagyon ügyesek és lenyűgözőek, de nem tudnak olyan hatást gyakorolni a közönségre, mint az emberi színészek. Nem foglalkozol annyit a számítógép által megalkotott képekkel, mint a hús-vér színészekkel - és a klasszikus trilógiában igazán figyelhettél a karakterekre.
Ezek azonban George Lucas filmjei: az ő képzelete szülöttei, ezért úgy vélem, joga van azt tenni velük, amit akar.

Későn kezdtem el használni az internetet, őszintén megvallva csak akkor, amikor a rajongói találkozók világába csöppentem. Nagyon sok munkám és tanulnivalóm lett, hogy válaszolhassak a rajongók kérdéseire, amihez a sok Csillagok háborújával foglalkozó weboldal nagy segítséget nyújt számomra. Nem töltök túl sok időt a neten való szörföléssel. Meghökkentett, amikor jó néhány velem kapcsolatos dolgot hibásan találtam! Ezért e-mailt küldtem a különböző oldalaknak, nagyon sok hibát ki is javítottak!
Nehéz velem kapcsolatos információra bukkanni az interneten, mivel a nevem - Home - nagyon gyakori szó az angol nyelvben. Valójában családi névként igen ritka, ellenben nagyon gyakran fordul elő a honlapcímekben, mint például XY home page-e. Jobb találati eredményeket lehet elérni, ha például a Google keresőjében azt írod be, hogy Gerald Home Jedi, vagy valami ehhez hasonlót.
Ez a probléma remélhetőleg hamarosan megszűnik, amikor kész lesz a saját honlapom. Egy új-zélandi Star Wars rajongó, Matt Glasgow - becenevén "dr-maul" - készít nekem egy saját honlapot. Egy kezdőlapot már elhelyezett, amit megnézhet, aki ellátogat a www.GeraldHome.com-ra.
Nagy-Britanniában nem sok angol színésznek van saját honlapja, mert legtöbbünknek ügynöke van, akik a részleteket a saját honlapjukra teszik fel. De most már tudom, hogy sok Star Wars-színésznek van weboldala, és rájöttem, hogy nekem is szükségem van egyre, ezért gondoltam, hogy itt az ideje saját honlap elkészítésének.

Néhány egykori szereplővel máig kapcsolatban állok, de az, hogy kiket kedvelek és kiket nem annyira, kevésbé publikus dolog, ezt inkább nem árulom el.

Jelenleg is nagyon sok a munkám, mindenféle szerepekben: például hosszú színházi turnék, reklámok az Egyesült Királyságban és Európában, illetve a szokásos hangszínészi munka a rádióban. A legújabb dolog, amiben részt vettem, egy új tévésorozat volt, Csináld meg a napomat (Make my Day - a szerk.) címmel. Komédia, és egy Feng Shui-szakértőt játszom benne!

Szerencsére a színészi munka összhangban volt az eddigi fellépéseimmel. Másfél éve kezdtem eljárni rajongói eseményekre és találkozókra, amelyek fokozatosan átvették a főszerepet az életemben. Ez alatt a rövid idő alatt jó néhány eseményen jártam az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában és néhányszor az USA-ban, Chicagóban, Detroitban és Atlantában, utoljára egy autogramosztó turnén vettem részt Japánban az Ackbar admirálist alakító Tim Rose társaságában. Timmel nagy élmény volt együtt utazni.
Már van néhány előjegyzésem 2005-re is, az első Dallasban lesz februárban (www.All-Con.org - a szerk.), amit még számos esemény követ az jövő év során.
Nagyon élvezem, hogy a világ különböző pontjain élő rajongókkal találkozhatok. Megállás nélkül ámulok a rajongók érdeklődésén a két eljátszott karakteremet illetően és csodálom a Star Wars-univerzum iránti hűségüket.

Soha nem felejtem el, hogy egy rajongó miatt csöppentem bele a találkozók világába. Egy fiú írt nekem - az ügynökömön keresztül - és meghívott egy rajongói találkozóra; attól kezdve nagyon sok ajánlatot kaptam. Ezért minden jó dolog, ami azóta történt velem, a rajongóknak köszönhető.
Még az 501. légió tagjai is nagyszerűen viszonyultak hozzám. Két amerikai tag egy egész alakos Tessek-Tintahalfej jelmezt készít nekem - egyikük a maszkot csinálja, a másik a jelmez többi részét. Azt tervezik, hogy a Celebration III-ra befejezik a munkát, ha elmegyek oda.
Természetesen meg kell említenem azt az új-zélandi rajongót, aki egy három részes, fantasztikus cikket írt rólam és A Jedi visszatérrel kapcsolatos élményeimről (ezt ide, ide és ide címre kattintva olvashatjátok el - a szerk.).

Egy másik, Németországban élő rajongó különféle rendezvényeket szervezett számomra Németországban és Hollandiában. Miért pont nekem? Nem tudom... Talán mert én “új” vagyok - és talán azért, mert imádok találkozni a rajongókkal és hallgatni, amiről beszélgetnek.
Gyakran megdöbbenek a tudásokon - sokkal többet tudnak nálam! Például egy francia srác (a neten: www.pulps.fr - a szerk.) megkérdezte, véletlen-e, hogy a nevem azonos a Home One nevű Mon Calamari hajóéval! Ezt eddig nem is tudtam. Azt válaszoltam, hogy természetesen véletlen egybeesésről lehet szó. Később elmeséltem a történetet egy Lucasfilmnél dolgozó ismerősnek. A válasza ez volt: "Lehet, hogy nem is véletlen!"- Ergo... ki tudhatja? Természetes, hogy a rajongók többet tudnak tőlem.

Csak egyszer jártam Magyarországon egy “Mr. Muscle” reklám forgatása miatt, és imádtam. Az emberek nagyon barátságosak voltak: mindenki, a sminkes hölgytől kezdve a tolmácsig. Mindannyiukat nagyon kedvesnek találtam. Sok-sok süteményt és tortát kaptam, amit úgyszintén imádtam! Budapest csodálatos. Remélem, hogy egy nap visszatérek megnézni, mi változott. Addig is üdvözlök minden magyar rajongók és üzenem:

AZ ERO LEGYEN VELED (remélem jól írtam!)

Utóirat ha - elolvasva az interjút - bármely olvasó úgy érzi, jó lenne meghívni Gerald Home-ot kis hazánkba és bármilyen módon tud ebben segíteni, küldjön egy levelet IDE és mi megteszünk minden tőlünk telhetőt a cél érdekében.- a www.starwars.hu gárdája